Hogyan döntsünk?

A diákok találkoznak egy viselkedési szakértővel, például az iskolai tanácsadóval, hogy megismerjék a döntéshozatali stratégiákat. Megbeszélik a döntéseinket befolyásoló tényezőket, és a Döntési stratégiák munkalap segítségével (lásd a 2. függeléket) kiderítik, hogy milyen döntéshozónak számítanak.

A diákok ezután megnézik Yossi Yassour „Passzív és aktív döntések” című videóelőadását (Passive and Active Decisions), amely azt vizsgálja, hogy mi a különbség aközött, ahogyan a döntéseket meg kellene hozni, és aközött, ahogyan azok valójában születnek. Yassour professzor arra késztet minket, hogy újragondoljuk a kérdést: valóban mi hozzuk a saját döntéseinket?

A diákok ezután interjút készítenek egymással a döntéshozatali tapasztalataikról a "gyorsrandizás" formájában. A diákoknak két körben kell ülniük - egy belső és egy külső körben. A külső kör 2 percenként egy székkel jobbra mozog, és a tanulók a velük szemben ülő személynek feltesznek egy kérdést (a kérdések listáját lásd a 3. függelékben).

Ezután a diákok megvizsgálják, hogy miért hozunk irracionális döntéseket. Az Ultimatum-játékkal kezdik (lásd a Források között a videókat, amelyek megmutatják a tanulóknak, hogyan kell játszani). A tanulók előre meghatározott párokban játszanak:

●            Az A játékos felajánlja, hogy a két játékos között 100 dolláron osztozhat - a játékosok tetszőleges módon választhatnak (50-50, 100-0 stb.).

●            Elküldik az ajánlatot B játékosnak egy privát chat-üzenetben.  Most a B játékosnak választania kell, hogy elfogadja-e az ajánlatot, vagy elutasítja, amely esetben egyik játékos sem kap pénzt (nincs tárgyalás). Az A játékosnak egy lehetősége van az ajánlat kiválasztásában, a B játékosnak pedig egy lehetősége van a válasz kiválasztásában, ami vagy az "Igen" vagy a "Nem".

●            A játék után válasszon ki néhány párt: kérdezze meg az A játékost, hogy mit ajánlottak, és a B játékost, hogy egyetértettek-e, hogy általános képet kapjon arról, mi történik a csoportban.

●            Beszélje meg, hogy melyik játékos számára melyik az a "racionális" lehetőség, amellyel maximalizálni tudja a nyereségét. Az A játékos akkor maximalizálja a nyereségét, ha felajánlja, hogy elveszi a 100 dollárt magának, és nem hagy semmit a B játékosnak, de a B játékosnak nincs oka arra, hogy beleegyezzen egy ilyen ajánlatba. Ha azonban A játékos 1-99-es felosztást ajánl fel, B játékos választani kényszerül: vagy keres egy dollárt, vagy nem keres semmit. Ebben az esetben jobb egy dollárt keresni, mint semmit sem keresni, így B játékosnak jobb, ha elfogadja az ajánlatot. Ezért a legracionálisabb ajánlat az 1-99. A diákok közül tett valamelyikük ilyen ajánlatot?

●            Beszélje meg, hogy milyen problémák vannak ezzel az érveléssel, milyen tényezőket nem vesz figyelembe (pl. rosszindulat, méltányosság, az érték fogalma, mások motivációinak előrejelzése). Israel Oman professzor (közgazdasági Nobel-díjas) azt szokta mondani, hogy még az irracionálisnak tűnő viselkedés mögött is végső soron nagyon is racionális "szabályok" húzódnak meg. Ez egy jó példa erre. Ebben az esetben a mögöttes racionális szabály az, hogy "ne legyél balek" - lehet, hogy vicces, de fontos életszabály, hogy ne legyél olyan, akit könnyen kihasználnak. Az értéknek vannak társadalmi fogalmai, valamint pénzbeli fogalmai is.

A tanulók eljátsszák a fogoly dilemmáját. Magyarázzák el, hogy egy társukkal közösen követtek el egy bűncselekményt. A rendőrség mindkettőjüket gyanúsítja, de nincs elég bizonyítékuk az elítéléshez. Két különböző szobába osztják őket, és mindkettőjüknek alkut ajánlanak: ha a társukat gyanúba keverik, enyhébb büntetést kapnak.

●            Ha A és B elárulják egymást, mindketten 2 év börtönt kapnak.

●            Ha A elárulja B-t, de B hallgat, A-t szabadon engedik, B pedig 3 év börtönt kap, és fordítva.

●            Ha A és B egyaránt hallgat, mindketten csak 1 év börtönbüntetést kapnak.

               Az A. fél hallgat Az A. fél beszél

A B fél hallgat    A=1, B=1 (összesen 2)    A=0, B=3 (összesen 3)

A B fél beszél     A=3, B=0 (összesen 3)    A=2, B=2 (összesen 4)

●            Osszuk a tanulókat párokba, és kérjük meg őket, hogy a fogoly dilemma modellben négyszemközt mondják el, hogy a hallgatás vagy a beszéd mellett döntenek. Miután mindannyian válaszoltak, nézzük át a tanulókkal az eredményeket, hogy ki kerül börtönbe és mennyi időre!

●            Nézzük meg a Fogoly dilemma című videót (Prisoner's Dilemma), amely elmagyarázza, hogy a kedvező vagy kedvezőtlen kimenetel valószínűsége az együttműködéstől és a másik fél viselkedésének ismeretétől függ. Ha az egyes felek nem tudják, hogy a másik fél mit fog választani, akkor nem tudnak előre egyeztetni egymással. Ez a modell "racionális", azaz önző viselkedésre épül.

●            Beszélgessünk arról, hogy egyetlen menetet játszunk a több menethez képest - hogyan tudunk a lehető legjobban kijönni ebből a helyzetből, biztosítva, hogy a rövidebb büntetéssel végezzük? Több forduló után, bár A és B fél nem kommunikál egymással, mégis elkezdenek együttműködni és kölcsönösen előnyös módon dolgozni. Egyszóval kezdik úgy érezni, hogy megbízhatnak egymásban. Feladják az ideális jutalom reményét, és kompromisszumot kötnek egy "elég jó" megoldásról, hogy elkerüljék a legrosszabb eredmény kockázatát.

Bővebben itt olvashatunk erről: Robert Axelrod's Prisoner's Dilemma Tournament ament

Választható egy tudományos cikk elolvasása (Decision-Making in Teens), amely azt a sztereotípiát kérdőjelezi meg, hogy a tizenévesek valóban rossz döntéseket hoznak-e.